Elaludt a sofőr és két rendőrt gázolt el-A helyszínre elsőként érkező zsaru levele

Az összetört kisbusz elejét 2 rendőr teste törte így össze! 

A Zsaruellátó facebook oldalán futottunk bele ebbe a levélbe. Olvasni kezdtem és nem tudtam abbahagyni. Tanulságos! Szánj rá pár percet!  A száraz tények, hogy egy kisbusz sofőrje elaludt és lakott területen kívül 2 rendőrt elgázolt akik súlyos sérülést szenvedtek.

“És most nézzétek meg…ez a kisbusz csapódott pár hete fékezés nélkül ( átlag menetsebességgel lakott területen kívül), a két rendőr kolléga védtelen testébe, munkavégzésük során. 

A sofőr elaludt….

Zsolti 10, Tyson 22 métert repült….Életveszélyesen összetörte őket….nehéz órákon vannak túl. A családjaikkal, közvetlen kollégáikkal együtt. 
A horpadásokat az autóba, az ő védtelen testük zúzta bele…Nem a másik autó!”

A helyszínre elsőként érkező rendőr levele: 

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY!! 
ÍME A TÉNYEK:

“Zsaruként megfogadtam magamnak, hogy a szombat esti balesettel kapcsolatban nem fogok olvasni híreket, mert egyrészt nem vagyok kíváncsi a sajtó által terjesztett félinformációkra, másrészt a negatív kommentek még kevésbé érdekelnek. Persze a kíváncsiság csak hajtott, és nem bírtam ki. Bár ne tettem volna. Azt is megfogadtam, hogy nem fogok reagálni a posztokra, persze ezt sem bírom ki. Ki kell írnom magamból az érzéseim, még akkor is, ha valószínű, hogy akinek szólna az nem fogja olvasni, illetve ha olvassa, akkor meg nem fog eljutni a lényeg a tudatáig. Szóval: Tisztelt, fröcsögő, gyűlölködő, örömködő állampolgár! Jó esetben Te soha nem fogod átélni, hogy mi történik egy ilyen helyszínen, ezért leírom neked. De nem csak úgy általában szeretnélek tájékoztatni, hanem a legújabb, rendőrgázolásos esetről. 
Tudod, szombat este 22.30-órakor én értem ki a helyszínre először, én láttam először a földön heverő bajtársaimat, én takartam be őket, én tartottam az infúziós zacskót, majd később én tartottam az eszméletlen kollégám fejét, amíg a mentőorvos próbálta életben tartani. Igen, hosszú percekig tartottam a fejét. Pont úgy tartottam, ahogy a TE FEJED IS TARTANÁM hasonló esetben. Nem nézném, hogy ki szült, ki vagy, mi a foglalkozásod, vagy mit írtál rólunk a neten. Pont úgy tartanám, ahogy adott esetben a földön heverő kollégáim is tartanák az összezúzott koponyád. Tudod, ebben különbözünk egymástól. Vagy mondjam azt, hogy ebben különbek vagyunk nálad? Valószínű, hogy soha nem fogsz olyan helyzetbe kerülni, amikor próbálnád szétszakítani magad, hogy egyszerre két helyen legyél, mert ugyanazon időben két embernek kellene segítened. Nem egyszerű feladat eldönteni, hogy kit hagysz „ magára” és ki mellé térdelsz. Még akkor sem egyszerű, ha az eszméleténél lévő társad azt mondja a nagy fájdalmai ellenére, hogy én megleszek, foglalkozzatok a Gabival. Mit tud ilyenkor csinálni az ember? Teszi, amit tennie kell úgy, hogy közben fél szeme a 8-10 méterre fekvő másik bajtársán van. Azonban az idő múlásával sem nyugodhatsz még meg, mert az orvosok nem biztos, hogy jó hírt közölnek, de ekkor már legalább látod a monitoron a szívverés hullámzó vonalát, és azon szurkolsz, hogy ez így is maradjon. Közben a perifériás látásod érzékeli, hogy a másik kolléga fölött is dolgoznak már a következő mentővel érkező szakemberek. És azt is látod, hogy a kolléga feje, már a felesége ölében van, és az infúzióját pedig a nagylánya tartja sírva a magasba. Kedves állampolgár, mi kell ahhoz, hogy megváltozzon a véleményed? Menni fog saját eszedtől, vagy az kell hozzá, hogy egy Tűzoltó, egy Mentős, vagy egy Rendőr térdeljen az összeroncsolt tested, vagy egy hozzátartozód teste mellett? Túl nagy ár lenne ez, ugye? Nem is kívánok ilyet. Tudod ebben is különbözünk. Vagy mondjam azt, hogy ebben (is) különbek vagyunk nálad. Most értem haza a kórházból a kollégától, és örömmel láttam, hogy tényleg jól van. Sokkal jobban, mint amire a körülmények először következtetni engedtek. A gyógyulásban biztos segít az is, hogy a zsaruk egymásnak adták a kilincset az ajtaja előtt. Olyan sokan voltunk, hogy a nővéreknek nem kellett mondanunk semmit, már mosolyogva mutatták az utat még mielőtt megszólaltunk volna. Persze a Te megnyilvánulásod nem segíti a gyógyulást, de ezt megpróbáljuk kizárni. Nem szükséges, hogy Te is jobbulás kívánj. Viszont a saját érdekedben gondolkozz el egy kicsit. Értékeld át a sivár, gyűlölettel teli életed. Békélj meg, elsősorban önmagaddal, és a Világgal. Hidd el, sokkal jobb lesz azután az életed. És nem utolsó sorban örülj, hogy van még Mentős, Tűzoltó, és Rendőr, aki feltétel nélkül próbál majd segíteni rajtad a bajban, és nem azért mert az esküje arra kötelezi, hanem azért, mert az embert látja benned. Igen, még benned is. 
Tisztelttel: Horváth M János (SZIP)
PS: Most kaptam a hírt, hogy a súlyosabb állapotban lévő kollégám ma délután már evett, megismerte a szüleit, és tudja, hogy mi történt vele. Szóval nagyon bizakodóak vagyunk.”

  • Zsaruellátó
Likeolj és kövess minket:
error
Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük